Kulturális programokkal kezdődött a győri Könnyező Szűzanya búcsúja

A győri Könnyező Szűzanya búcsúja március 16-án, pénteken kezdődött a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Köszöntőt mondott és koszorút helyezett el a Könnyező Szűzanya kegyképét a Székesegyháznak örökül hagyó Walter Lynch püspök emléktáblájánál Veres András győri megyéspüspök, Pat Kelly budapesti ír nagykövet és Somogyi Tivadar győri alpolgármester.

Veres András győri megyéspüspök külön köszöntötte a Dublinból érkezett szeminaristákat és elöljáróikat, és abbéli reményének adott hangot, hogy itt tartózkodásuk alatt megtapasztalják a Könnyező Szűzanya tiszteletének Egyházmegyénkben betöltött szerepét, s majd a jövőben is örömmel gondolnak vissza a győri látogatásuk alkalmával szerzett élményekre. A főpásztor azt kívánta, hogy a Könnyező Szűzanya tisztelete erősítse az Írország és Magyarország közötti baráti, egyházi kapcsolatokat. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke emlékeztetett arra, hogy a feljegyzések szerint az első ír zarándok, a clonferti egyházmegye egyik lelkipásztora 1897-ben érkezett a kegyképhez, a könnyezés kétszázadik évfordulója alkalmából. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra számos ír zarándok látogatott el hazánkba, így Győrbe is. 2020-ban ismét Budapest ad otthont az eucharisztikus világkongresszusnak – hangsúlyozta Veres András püspök atya, aki a koszorúzást követően a Könnyező Szűzanya kegyoltára előtt imádkozott az ír és a magyar népért.

Somogyi Tivadar alpolgármester az immár hatodik éve megszervezett Ír-Magyar Kulturális Napok jelentőségére és a fesztivál ír-magyar kapcsolatok előmozdításában betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Az idei rendezvénysorozat részét képezte a Cant’Art Énekegyüttes hangversenye és a Könnyező Szűzanya kegykép tiszteletéről szóló tárlat.

Pat Kelly budapesti ír nagykövet kifejezte örömét, hogy Szent Patrik ünnepének előestéjén jelen lehet a kegyképet őrző Nagyboldogasszony-székesegyházban. Elmondta, hogy Szent Patrik napja minden ír számára hitet és nemzeti identitást erősítő ünnep, bárhol éljen a világban.

A köszöntőket és a koszorúzást követően az érdeklődők meghallgathatták a Balogh Eszter énekművész által vezetett Cant’Art Énekegyüttes és Soós Gábor orgonaművész hangversenyét. Az eseményen többek között elhangzott a Kegyes Anyánk című 18. századi népének, az Ibunt sancti kezdetű óír antifóna, valamint Vedres Csaba Stabat Mater című műve.

A hangversenyt követően Székely Zoltán művészettörténész, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója megnyitotta a győri Könnyező Szűzanya tiszteletéről szóló, „Drágalátos Képedben” címet viselő tárlatot a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban. A kiállítás a Könnyező Szűzanya-kegyképről készült festményeken, grafikákon, metszeteken keresztül mutatja be a kultusz több száz éves történetét. A szakember szerint a kiállítás vallástörténeti, kultusztörténeti, művészettörténeti és az ír-magyar kapcsolatok aspektusából is vizsgálható. Mivel a kiállításon szereplő tárgyak között döntő többségben vannak a kegyképről készült képek, ezért az előadó a képhasználat szempontjából, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományokban használt „képi fordulat” fogalmát segítségül hívva mutatta be a gyűjteményt, amely számos plébániai közösség, köz- és magángyűjtemény együttműködésével jött létre.

A 15. és 16. század „képi fordulata” annak köszönhető, hogy ekkor jöttek létre azok a sokszorosító technikák, amelyekkel nagy mennyiségben lehet képeket előállítani. Székely Zoltán példaként említette a fametszetet és a rézmetszetet, kiemelve, hogy a nyomtatás is ekkor jelent meg, illetve a táblaképek mellett jellemzővé váltak a vászonra festett képek. A katolikus megújulás folyamata, különösen a tridenti zsinat megerősítette és szorgalmazta a képek tiszteletét. Ez a győri kegyképről készült másolatok elterjedésében is nagy szerepet játszott. A kegyképek kultusza, különösen a Mária-kegyképek tisztelete Itáliában alakult ki. Innen terjedt el Nyugat-Európában és hazánkban is. A győri kegykép esetében is valószínű, hogy brüsszeli kisgrafikai ábrázolások, metszetek szolgáltak előképül. A győri kegyképről születtek olyan metszetek, amelyek Győrtől több száz kilométerre eljutva újabb kegyképeknek lehettek mintái, gondoljunk a németországi Ringelaiban található, Szűz Máriát az alvó Gyermekkel ábrázoló kegyképre.

A 17. és 18. századtól a metszetek széleskörű elterjedése a vallásos tisztelet erősödését eredményezte. A magas művészi munkával készült darabok ajándéknak készültek, továbbra is előkelő felhasználók számára voltak hozzáférhetők, míg az egyszerűbb kivitelű alkotásokhoz a szerényebb anyagi körülmények között élők is hozzájuthattak: imakönyvekben őrizték ezeket a lapokat vagy falusi otthonok „szent sarkaiba” kerültek. Ebben az időszakban a festmények már nem annyira a magánáhítat, hanem sokkal inkább a közösségi devóció keretébe tartoztak, templomok falára, esetleg oltárra kerültek. Jól érzékelhető egyfajta demokratizálódási folyamat: a 18. századi festett kegyképmásolatok elsősorban kanonokok vagy környékbeli arisztokraták megrendelésére készültek, később azonban már az egyházközségek is tudtak rendelni ilyen képeket.

A Könnyező Szűzanya-búcsú vigíliája a Canticum Mariae című hanglemez bemutatójával zárult a Székesegyházban. Az áhítat keretében ősbemutatóként csendült fel Bognár Krisztina énekművész és Kecskés Mónika orgonaművész előadásában Maróti Gábor Mária-siralom című műve.

Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Kulturális programokkal kezdődött a győri Könnyező Szűzanya búcsúja